logo_hu_mic
 Magyar RomânăDeutsch

Kovácspéter, Balánbánya, Marosfő

Kategória: természetjárás

Napos túra, autóval nehezen járható útszakasz

 

Gyergyószentmiklós

16 km

Kovácspéter, Pisztrángos, halvásár ebéddel

15 km

Balánbánya

39 km

Gyergyószentmiklós

 

Összesen: 70 km

Utazási idő: 3 óra



Gyergyószentmiklós
Az egykori Gyergyószék központja, (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város Romániában, Hargita megyében..

A következő települések tartoznak hozzá:

  • Gyilkostó
  • Kovácspéter
  • Vargatag
  • Visszafolyó
Fekvése - A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske tető (1545 m) határolja.

Nevének eredete - A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög ige) folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjót) származtatják. Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából (Jer! Jó!) ered. Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti. Eszerint az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult.
Története - Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg.

Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.2006-ban szavazás alapján municípium lett.

Látnivalók:

  • Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ben magasították.
  • Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.
  • Református temploma 1895 és 1899 között,ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
  • A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után.
  • Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
  • Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
  • Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
  • A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
  • Múzeuma gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.


Kovácspéter

...(románul Covacipeter) falu Hargita megyében, Romániában.

Története

Korábban Gyergyószentmiklós része. 1956-ig adatai a városéhoz voltak számítva. A település lakóinak száma 60-as években a 100-at is megközelítette. A trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége

1992-ben 15 lakosa volt, mindenki magyar.

Vallások - A község lakói római katolikusok.

 



Balánbánya

...(románul Bălan, németül Kupferbergwerk) város Romániában, Hargita megyében. 2002-ben 7902 lakosából 5121 román, 2703 magyar, 54 cigány és 1 német volt.

Fekvése - A Csíki-medence legészakibb települése. Gyergyószentmiklóstól 18 km-re délkeletre fekszik, az Olt szűk völgyében a Nagy-Hagymás lábánál terül el.
Nevének eredete - Nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán havasról kapta. A román bălan szőkét jelent.

Története

Határában már a 17. században vasat bányásztak, de 1702-re a vaslelőhelyek kimerültek. A rézlelőhelyet 1785-ben egy Opra János nevű pásztor fedezte fel, a termelés 1803-ban indult meg, 1853-ban már hat bánya működött. Azóta a falu várossá fejlődött. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1954-óta városi rangú település, de 1967-ig közigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozott. 1967-óta város.

Gazdaság - Románia egyik legnagyobb rézbányászati központja volt. 2006-ban a bányát bezárták.

Látnivalók

  • Római katolikus templomát 1869-ben szentelték fel. Festői környéke kedvelt turistaparadicsom.
  • A Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő hegyfok tetején melyet Vársarkának neveznek várromok láthatók.
  • A város felett 2 km-re 1966-ban létesített Nagynyír-víztározó látja el vízzel a települést.
  • Határában található az Olt forrása.
  • Határában található az úgyszintén híres Egyes-kő, a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így jellemez: "a Székely Svájc"
  • A várostól 2 km-re a Nagyhagymás Nemzeti Park várja látogatóit mely a Nagyhagymás hegyvonulata mellett magába foglalja a Békás-szorost és a Gyilkos tavat is.