logo_hu_mic
 Magyar RomânăDeutsch

Szórakozás - Csikomlyó, Tusnád, Csernáton, Peles

 

Csiksomlyo, Tusnád, Csernáton, Peles

Kategória: egyház, népművészet, kultúra

Napos túra

 

Csiksomlyi_templom Csiksomlyo

Gyergyószentmiklós

56 km

Csíksomlyó

31 km

Tusnádfürdő, Ciucasi tó, Mohos láp, Szent-Anna tó

47 km

Csernáton, Haszmann Pál Néprajzi Múzeum

92 km

Szinalja, Peles kastély

Összesen: 299 km

Utazási idő: 6 óra


Gyergyószentmiklós
Az egykori Gyergyószék központja, (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város Romániában, Hargita megyében..

A következő települések tartoznak hozzá:

  • Gyilkostó
  • Kovácspéter
  • Vargatag
  • Visszafolyó
Fekvése - A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske tető (1545 m) határolja.

Nevének eredete - A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög ige) folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjót) származtatják. Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából (Jer! Jó!) ered. Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti. Eszerint az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult.
Története - Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg.

Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.2006-ban szavazás alapján municípium lett.

Látnivalók:

  • Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ben magasították.
  • Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.
  • Református temploma 1895 és 1899 között,ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
  • A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után.
  • Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
  • Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
  • Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
  • A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
  • Múzeuma gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.

 

Csíksomlyó

1959 óta Csíkszereda településrésze Romániában Hargita megyében.(románul Şumuleu Ciuc, németül Schomlenberg vagy Somlyoer-Berg)  A katolikus vallású székelyek híres búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

Fekvése - a falu Csíkszereda központjától 3 km-re északkeletre a Somlyó-patak völgyében települt.

Története

Csíksomlyó környéke 1769-1773 között

A települést 1335-ben Sumlov néven említik először. 1352-ben már biztosan volt temploma. Az egykori Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1530-ban és 1649-ben kápolnát építenek hozzá. 1553-ban, 1601-ben, 1661-ben, 1694-ben és 1705-ben ellenséges hadak dúlták fel. A súlyosan megrongált templomot 1802-ben le kellett bontani. A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban, belső berendezése 72 évig tartott. Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke, 1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb. A templom melletti kolostorban 1630-ban már volt középfokú oktatás. A mai kolostorépület 1773 és 1779 között épült, könyvtára számos ősnyomtatványt őriz. 1876-ig Csík-, Gyergyó- és Kászonszék közigazgatási székhelye volt. Csíksomlyóhoz 1850-ben Várdotfalvát, 1941-ben Csobotfalvát csatolták. 1959 óta Csíkszereda északkeleti külvárosa.

Látnivalók:

  • Csíksomlyói Kegytemplom
  • Ferences kolostor
  • Nepomuki Szent János-kápolna
  • Kájoni János szobor
  • Domokos Pál Péter szobor
  • Csíkszék egykori székháza
  • KALOT-ház
  • Jakab Antal Tanulmányi Ház
  • Az egykori Római Katolikus Gimnázium 1727-ben épült, a mára fennmaradt emeletes épület 1780-1782 között épült, az iskola falai közt sok híresség tanult 1911-ig, később gyermekotthon működött az épületben.
  • Szent Péter és Pál-plébániatemplom

 

Művelődési élete

A századok folyamán az iskola, a templom és kolostor a katolikus székelyek művelődési, szellemi központja volt. A csíksomlyói ferencrendi szerzetesek a kolostorban kezdettől fogva tanították a nép fiait, először csak alsó fokon, később gimnáziumi szinten.

A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium első írásos említése 1630-ból való. Az 1661-es tatárdúlás után P. Damokos Kázmér a kolostort és a templomot helyreállítatta, majd 1667-ben az iskolát is újraalapította. 1720-1784 között játszották a diákok a híres csíksomlyói misztériumdrámákat, erre az időszakra tehető a csíksomlyói iskolai színjátszás virágkora. A tanárok által szerkesztett magyar és latin nyelvű színdarabokat évente felújították és húsvétkor valamint pünkösd ünnepén vagy Szent Antal napján mutatták be. Ez jelentette Székelyföldön a színjátszás kezdeteit. Az iskolai színjátszás hozzájárúlt a gimnáziumi oktatás színvonalának emeléséhez, ugyanakkor kulturális feladatokat is ellátott. Az iskoladrámák bemutatásának missziós jellege is volt, nagy tömegeket vonzott Csíksomlyóra, az élmény és az ünnepi találkozás erősítette a katolikus székelység közösségi, összetartozási érzését.

A Páduai Szent Antal-Társulat, Losteiner Leonárd szerint 1720-ban kezdte meg tevékenységét. A csíksomlyói ifjúság 1741-től kezdődően Szent Antal napját megelőző kilenc kedden körmenetben ment ki a Kissomlyó-hegyén lévő Szent Antal-kápolnához.

Az 1730-ban alapított Mária Társulat Szűz Mária tiszteletében nevelte a diákokat, szorgalmazta a szindarabok előadását ugyanakkor a könyvtár gazdag állománya is a tanuló ifjúság rendelkezésére állt. A diákok életében kiemelkedő szerepet betöltő társulat a vallásos nevelés mellett az anyanyelv ápolását is biztosította. Bándi Vazul a gimnázium egykori igazgatója a Csíksomlyói Római Katolikus Főgimnázium története című könyvében többek között arról is beszámol, hogy: “...a csíksomlyói gimnáziumban magyar nyelven színjátékok adattak elé. Ezen játékokat a Mária Társulat hévvel karolta föl, színházat épített a magyarul előadni szokott játékok számára is, melyek a tanuló ifjúság művelődésén kívül az érdeklődő vidék nyelvtisztaságának emelésére szolgáltak.”

1725-1785 között Csíksomlyón szeminárium létesült Lukács Mihály csíki esperes, kozmási plébános adományából.

1858-ban P. Simon Jukundián, több közismert egyházi ének szerzője, Csíksomlyón kántor- és tantóképzőt alapított, amelynek 25 évig volt igazgatója. A Haynald Lajos erdélyi püspök támogatásával létrejött képzőben tanultak a XIX. század második felének és a XX. század első felének jól képzett kántortanítói. A gimnáziumot 1911-ben a ferencesek átadták az egyházmegyének. A Csíkszeredába költöztetett középiskola 1948-ig működött mint római katolikus gimnázium.

A ferencesek 1675-ben nyomdát alapítottak. A barátok sajtója fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. A XVII. század végén és a XVIII. század elején, 1725-ig a kolozsvári jezsuita akadémia nyomda létesítéséig, a csíksomlyói műhely volt az egyetlen erdélyi katolikus nyomda. Alapítását az egyetemes műveltségű tudós szerzetes, P. Kájoni János szorgalmazta. A nyomda első terméke Kájoni Cantionale Catholicum című latin-magyar nyelvű egyházi énekeskönyve 1676-ban jelent meg. A befejező részben a szerző nagyon szépen fogalmazta meg a könyv megjelentetésének célját:

“Édes Hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent”.

Énekeskönyvét a Székelyföldön valamint Moldvában is használták és használják a katolikusok, amelyet népszrűségének köszönhetően többször is kiadtak a csíksomlyói nyomdában: 1719, 1805, és 1806-ban. A csíksomlyói ferences nyomda alapításától kezdve nagy hatással volt a székelység művelődési-szellemi életére, mivel nagyobbrészt egyházi műveket jelentettek meg: énekeskönyveket, kalendáriumokat, rendszabályokat, prédikációkat, imádságokat, ferences szerzők műveit, búcsús és társulati kiadványokat. Nyomtattak latin és magyar nyelvű tankönyveket a csíksomlyói és más katolikus iskolák részére, valamint történelmi, szépirodalmi, filozófiai és jogi munkákat is.

A magyar szabadságharc idején, 1849-ben, itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány.

A XVII-XVIII. században a nyomda mellett könyvkötő műhely is működött. Itt kötötték be a nyomda termékeit és újították fel a könyvtár egyes köteteit, ugyanakkor külső megrendelésre is dolgoztak. A bőrkötéseket általában vaknyomásos technikával diszítették, de aranyozást is alkalmaztak.

A letünt századok alatt nagy gonddal, sok fáradsággal a ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. A XV. században létesült könyvtár Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt. A fennmaradt csaknem 120 ősnyomtatvány, a festett pergamenkódexek, a XVI-XVII. századi könyvritkaságok, a számos nagyértékű régi magyar nyomtatvány és a kéziratos kötetek jelentik a gyűjtemény értékét.

Az egykori csíksomlyói ferences könyvtár állományához tartozott a Kájoni Kódex kéziratos gyűjtemény, amely a XVII. századi erdélyi zenetörténet fontos forrása.

Az erdélyi középkori katolikus egyházi könyvtárak közül egyedül a csíksomlyói könyvesház élte túl a reformációt. A csíksomlyói ferences könyvtár az 1635-ben létesített mikházi gyűjteménnyel együtt a protestáns fejedelemség idején menedékhelye volt az erdélyi katolikusok és a moldvai csángók könyvörökségének. A székelyföldi könyvkultúránknak ez a ma legrégibb és legjellegzetesebb könyvtári műemléke a Csíki Székely Múzeumban található.

A XVI-XVII. században a kolostor mellett képíró műhely is működött.

A ferences szerzetesek őrködtek a vallás, a hit felett, vigyázták a kereszténységet és a magyarságot, hiszen évszázadokon keresztül ez a két fogalom egyet jelentett. Nagyon találóan fogalmazta meg P. Benedek Fidél:

“Világítótoronyként állott a csíki székelységnek, a papságnak a szellem és hit védelmében.”

A rendkivülien értékes könyvtár, a könyvnyomtatás, a könyvkötő- és képíró műhely, a Római Katolikus Gimnázium a ferencrendiek kolostorát, Csíksomlyót híres keresztény művelődési központtá tette.

Híres emberek

  • Itt született 1901-ben Domokos Pál Péter tanár, néprajzkutató,zenetörténész, író, a csángók kutatója.
  • Itt született 1927-ben Fodor Sándor író.
  • Itt tevékenykedett P. Damokos Kázmér Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Erdély apostoli helynöke, a katolikus egyház megerősítője.
  • Itt tevékenykedett P. Kájoni János Ferenc-rendi szerzetes, építész, zeneszerző, orgonista, orgonakészítő, nyomdász, történetíró, botanikus.
  • Itt tevékenykedett P. Écsy László János Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, tartományfőnök.
  • Tamás Imre és Tamás Dezső, a Szoboszlay Aladár vezette mozgalom résztvevői.

 

Tusnádfürdő

Országos hírű gyógyfürdő és üdülőhely, Románia legkisebb városa. (románul Băile Tuşnad, németül Bad Tuschnad, Kaiserbad) város Romániában Hargita megyében.

Fekvése - Csíkszeredától 32 km-re délkeletre az Olt bal partján fekszik, 1934-ben választották le Nagytusnádtól, 1968-óta város. Kárpitus tartozik hozzá.
Története - Területe ősidők óta lakott. A Vár-tetőn Erdély egyik legnagyobb, 2 hektár területű vaskori erődítményének sáncai látszanak. A középkorban megfigyelőhely volt, tornyának falai ma is látszanak. A szomszédos Alsó-Sólyomkő sziklacsúcsán állnak Sólyomkő várának romjai. Eredete, sorsa ismeretlen. A fürdőtől Csík felé menő út feletti Alvégszurdoka-Tepej nevű sziklaszirten vívták a székelyek utolsó csatájukat Gál Sándor vezetésével 1849. július 5-én a betörő oroszok ellen. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. A település nevezetes gyógyfürdőhely, hét gyógyforrása van. A székelyek vizét már régóta használták fürdésre. Gyógyfürdőjét 1842-ben alapították egy állítólagos csodás gyógyulás után, 1849-ben a harcok miatt tönkrement, de 1852-ben ittjártakor a császár újjáépítését rendelte el. Rohamos fejlődése 1860 után indult meg. A Mikes-forrás név a fürdőválasztmányi elnök, gr. Mikes Benedek emlékét őrzi, aki saját költségén 1868-ban Ditrich H. Gusztáv zürichi vegyésszel nyolc forrásnak a vizét elemeztette, így ettől számítható a fürdő gyógyhatású borvizeinek tudományos értékelése és hasznosítása.
  • 1890-ben épült meg a Stefánia gyógyintézet, amely 1975-ig volt a fürdő kezelőközpontja.
  • 1900-ban létrehozták a Csukás-tavat, melyet 1928-ban strandfürdővé építettek ki. Nagy szállodái az 1970-es években épültek.
  • 2002-ben 1728 lakosából 1615 magyar és 106 román volt.

Látnivalók

A Felső-Sólyomkő nevű sziklaszirten egykori őrtorony maradványai láthatók.

  • Határában van a festői Tusnádi-szoros, amely az Alcsíki- és a Háromszéki-medencét köti össze.
  • A Csomád-hegység kráterében levő Szent Anna-tó Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava. Régi kápolnáját 1765-ben kozmási és tusnádi lakosok építették fel. 1775-ben a másik oldalon is épült egy kápolna, mely 1860-ban romba dőlt. 1842-ben a régi is leégett. Mai Szent Anna kápolnája 1977-ben épült, búcsúja július 26-án van.
  • A Csomád ikerkráterében a Mohos havasi tőzeglápja terül el.
  • Római katolikus temploma az 1929-ben épített kápolna helyére 1982 és 1985 között épült.
  • Ortodox temploma 1939 és 1979 között épült.

 

Csernáton
ürdő

Község Romániában(románul Cernat), Kovászna megyében. Alsó- és Felsőcsernáton egyesítése.

Fekvése - Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra a Csernáton-patak két partján fekszik.
Terület - Csernáton adminisztratív területe 12 070 hektár, ebből 469 ha beépíthető. A községnek 4500 ha szántóföldje, 1100 ha legelője, 550 ha kaszálója és 4700 ha erdeje van.

Története

Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Etnikai megoszlás - A 2002-es népszámlálási adatok alapján a nagyközségnek összesen 4025 lakosa volt, a jelenlegi adatok szerint ez a szám 4320-ra nőtt. A települések szerinti megoszlás a következő: Alsócsernáton 2470, Felsőcsernáton 1200, Albis 380, Ikafalva 270 lélekszám. A legutóbbi népszámlálás során a község lakói közül 4266-on magyarnak, 54-en románnak és 2-en cigánynak vallották magukat. Egyedül Ikafalva az, ahol kizárólag csak magyar nemzetiségűek élnek.
Felekezeti arány - E tekintetben is a 2002-es összeírásra hivatkozunk. Csernáton községben 2329 reformátust (Alsócsernáton 1063, Felsőcsernáton 702, Albis 366, Ikafalva 199), 1587 római katolikust, 44 baptistát, 44 ortodoxot, 14 Jehova tanúját, 2 görög katolikust, 2 unitáriust, 1 evangélikust, 1 felekezeten kívülit és 1 ateistát tartottak nyilván.

Látnivalók:

  • Erődített református vártemploma román kori eredetű, késöbb gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
  • Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
  • Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
  • A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
  • Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
  • Damokos-Eperjessi (épült 1840)
  • Damokos Mihály-féle (épült 1839)
  • Sándor István-féle (épült 1860)
  • Bernáld kúria (épült 1820 körül)
  • Molnár Sándor-féle (XVIII. sz. )
  • Kelemen Gábor-féle (épült 1859)

Híres emberek

  • Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
  • Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
  • Itt született Cseh Lajos, Kossuth titkára.
  • Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
  • Itt született 1839-ben Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
  • Felsőcsernátonban született Bod Péter író, történész 1712-ben.

 

Sinaia
ürdő

Sinaia egy romániai üdülőváros a Prahova völgyben, a Bucsecs-hegység keleti lábánál. I. Károly román királynak itt volt a nyári rezidenciája, a Peleş kastély.

Fekvése - Sinaia Ploieştitől 60 km-re északra, Brassótól 50 km-re délre fekszik, a Prahova folyó völgyében, 767–820 m